Tel.: +36 30 2352 702 E-mail: zitasport@gmail.com  
     
 



GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK


Róbert: kérdésem az lenne hogy a piacon annyi a táplálék kiegészítő gyártó mint égen a csillag.Van különbség az egyes gyártók között?
Pl.Bsn,pronutrition,biotech? Vagy a Bsn megiscsak bsn marad? Válaszotokat előre is köszönöm!

válasz: Természetesen van különbség a táplálékkiegészítők között. Egyes táplálék-kiegészítőket engedély nélkül árulnak. Van amelyik szintetikus, van amelyik természetes anyagokat tartalmaz (ezek drágábbak, felszívődásuk 90%).

Renáta: szeretném megérdeklődni, hogy a csípőről az úszógumit milyen gyakorlatokkal lehet eltüntetni?

válasz: A derékon és a csípőn éppúgy mint a hason lévő felesleg elsősorban, 70%-ban a táplálkozáson múlik, diéta, és heti 3-4 aerob mozgás.

RIASZTÓ ADATOK
A magyar lakosság egészségi állapota

Egy ország lakosságának egészségi állapotát a társadalmi-gazdasági tényezők jelentősen befolyásolják. A magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlen, amely visszahat az ország gazdasági teljesítményére, versenyképességére. A népesség kedvezőtlen egészségi állapota az életesélyekben meglévő földrajzi és társadalmi különbségekkel is magyarázható.

Hazánk demográfiai helyzetére jellemző, hogy a halálozások száma 1981 óta több mint 760.000-rel meghaladja a születések számát.





Házisárkány otthoni edzése / blog /
2010. július 12., hétfő
Itthoni edzés -Szőke Zitával . Indul!!!!












Zita nyerte az
aerobik-Megasztárt

Sport-, szabadidős- és rekreációs tevékenység Magyarországon

Magyar Szabadidő Szövetség konferenciáján a szabadidősporttal való kérdésekkel foglalkozva az alábbi magyarországi adatról számolt be: "A felnőtt lakosság mindössze 9% - a mozog heti 2 alkalommal legalább félórányit."



Domonkos Zsolt Táplálkozási Tanácsok Felsőfokon című könyve, kapható nálam!





Ha többet akarsz tudni:
- A táplálék-kiegészítőkről
- A sporttáplálkozásról
- A diétákról, fogyókúrás módszerekről
- A folyadékfogyasztásról
- A legális és tiltott teljesítményfokozásról
- A betegségek megelőzéséről és leküzdéséről
Mindezt egy könyvben megtalálod. TÁPLÁLKOZÁSI TANÁCSOK FELSŐFOKON
A könyv akciós bevezető ára: 3000Ft

Telefon 06-30-2352-702
E-mail: zitasport@gmail.com



 

 

 
  EGY KIS TUDOMÁNY

Az elhízás hatása a testmozgás által kiváltott növekedési hormon válaszra (Tudományos cikk)
Eredeti közlemény: The Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism: Obesity Attenuates the Growth Hormone Response to Exercise (1999), 84: 3156-3161

Kutatási kérdés:
1. Hogyan befolyásolja a testmozgás a növekedési hormon termelését elhízott és nem elhízott nők esetében?
2. A helyi zsír-eloszlás befolyásolja-e a testmozgás növekedési hormonra kifejtett hatását?
3. 16 hetes aerobic tréning hogyan hat a növekedési hormon termelésére?

Kutatás helye: A New York-i Syracuse Egyetem Mozgástani Kutatóintézete; a charlottesville-i Virginia Egyetem Egészségtudományi Központjának Orvostudományi Intézete és Általános Klinikai Kutatóközpontja és a San Juan Capistrano-i Nichols Egyetem diagnosztikus laborja.

Minta: Összesen 31 önkéntes személyt vontak be a vizsgálatba; közülük 8 egészséges (nem túlsúlyos), 11 alsó testtájon (csípőn) elhízott (lsd. LBO) és 12 felső testtájon (hason) elhízott (lsd.UBO) nő volt. Alsó testtájon elhízottnak tekintették azokat, akiknél a derék/csípő arány kisebb volt, mint 0,76; felső testtájon elhízottaknál ez az arány nagyobb volt, mint 0,85. Az egészséges kontrol nők testtömeg indexe 24 kg/m2 alatt volt, a túlsúlyos nőknél ez az érték 29-35 kg/m2 között volt. A vizsgált személyeknek nem volt belgyógyászati vagy anyagcsere-betegsége, nem dohányoztak, nem dolgoztak éjszaka, nem szedtek olyan gyógyszert, mely a növekedési hormon termelését befolyásolná. A vizsgálat során a menstruációs ciklusuk 5-10. napja között voltak és nem szedtek fogamzásgátlót. A tesztet megelőző 2 hónapban nem vettek részt hosszas utazáson és 24 órával a vizsgálat előtt nem végeztek testmozgást.

Teszt: A vizsgálatot megelőzően minden alanynál meghatározták a kiindulási aerob kapacitást és a test-összetételt százalékot, majd az első tesztet követően visszahívták őket egy újabb 7 órás vizsgálatra. Ennek során meghatározták a 24 órás energia-felhasználást, majd 6 órán át 5 perces időközönként vért vettek tőlük. 1 órás alap-aktivitásmérést követően a vizsgált nők 70%-os VO2 csúcson 30 percig testmozgást végeztek, melyet egy 4,5 órás pihenési időszak követett. A túlsúlyos nők ezután egy 16 hetes aerobic tréning programban vettek részt, melynek végén a korábbi laboratóriumi vizsgálatokat megismételték.
A mért laboratóriumi paraméterek a következők voltak:
1. Test-összetétel: Testzsír-százalék meghatározása bőrredő méréssel és bioelektromos impedancia-méréssel, valamint testkörfogat-méréssel.
2. VO2 csúcs: A maximális oxigén-fogyasztást "taposómalom" protokollal határozták meg, a pulzust EKG-vel mérték.
3. A növekedési hormon koncentrációjának meghatározása GH kemilumineszcens teszt segítségével történt.

Teszt-nap: 12 órás éhezést követően a 6.00-kor a vizsgált személyek felkari vénájába kanült helyeztek, a nyugvó metabolikus arányt 30 percig indirekt kalorimetriával határozták meg. 30 perces csendes pihenőt követően 07.00-13.00-ig 5 perceként vért vettek a növekedési hormon-termelés meghatározásához, a vérvételek közben 08.00-kor a taposómalommal 70% VO2 csúcson 30 percig testmozgást végeztek.

Aerobic-tréning: A tréningben csak a túlsúlyos nők vettek részt. Ennek során 4 hónapon keresztül hetente 3x végeztek testmozgást. A tréning 5 perc nyújtás, 20-40 perc aerobic (elsősorban a taposómalmon), 5 perc levezetésből állt.

Fő eredménymutató: a vér növekedés hormon (GH) szintjének változása.

Főbb eredmények:
1. A nem túlsúlyos nőknek (NonOb) statisztikailag kisebb volt a súlya, a testtömeg-indexe, a testzsír-százaléka és a csípő-körfogata, mint az elhízottaké. Mindezek mellett az aerobic fitness szintjük is jobb volt UBO csoporthoz viszonyítva.

2. Mindhárom csoportban (kontrol, UBO, LBO) a szérum GH koncentrációja nőtt testmozgás hatására. Mozgás előtt a nem elhízott csoportban a GH szintje magasabb volt, mint az elhízottak esetében (NonOb>LBO>UBO), a testmozgás mindhárom esetben csaknem tízszeresére növelte a GH szintjét.

3. A kontrol csoportban az egy pulzus alatt kibocsátott GH mennyisége magasabb volt, mint az elhízott csoportokban.

4. A GH pulzusok száma, a pulzusok hosszának félideje és a GH felezési ideje nem tért el a vizsgált csoportokban.

5. A 16 hetes edzést követően a túlsúlyos nők testsúlya, zsírmentes tömege, és zsírtömege nem változott jelentős mértékben. A tréning szintén nem befolyásolta a 6 órás GH koncentrációját.

6. A tréninget követően ugyanakkor az aerób kapacitás növekedését lehetett megfigyelni.

Következtetések: A vér GH szintje magasabb a nem túlsúlyos nőkben, mint az elhízottakban. Ugyan a megfelelő intenzitású és kellő ideig tartó testmozgás képes növelni a GH termelését, túlsúlyos nőkben ez a hatás gátolt a kontrol csoporthoz viszonyítva. A gátlás hátterében az egy pulzus alatt kibocsátott GH mennyiségének csökkenése áll. Ugyan a hason elhízott (UBO) nők hajlamosabbak kevesebb GH termelésére, mint a csípőn elhízottak; ennek ellenére úgy tűnik, hogy nem a zsír-eloszlás helyének, hanem magának az elhízásnak van hatása a GH termelésére. Elhízás esetén az alacsonyabb GH szint a fokozott szomatosztatin-termelés és/vagy hatás miatt alakulhat ki, mindezek mellett a magasabb szérum inzulin, IGF-I és szabad zsírsav szint is befolyásolja a GH koncentrációját. Feltételezhető, hogy elhízás esetén ezek a metabolikus faktorok gátolhatják a testmozgás hatását a GH termelésére.Ugyan a 16 hétig tartó testmozgás a kísérlet során nem befolyásolta a GH termelést, de valószínűsíthető, hogy hosszabb ideig tartó, intenzívebb és nagyobb fogyást eredményező tréning képes befolyásolni a GH termelését.