Tel.: +36 30 2352 702 E-mail: zitasport@gmail.com  
     
 



GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK


Róbert: kérdésem az lenne hogy a piacon annyi a táplálék kiegészítő gyártó mint égen a csillag.Van különbség az egyes gyártók között?
Pl.Bsn,pronutrition,biotech? Vagy a Bsn megiscsak bsn marad? Válaszotokat előre is köszönöm!

válasz: Természetesen van különbség a táplálékkiegészítők között. Egyes táplálék-kiegészítőket engedély nélkül árulnak. Van amelyik szintetikus, van amelyik természetes anyagokat tartalmaz (ezek drágábbak, felszívődásuk 90%).

Renáta: szeretném megérdeklődni, hogy a csípőről az úszógumit milyen gyakorlatokkal lehet eltüntetni?

válasz: A derékon és a csípőn éppúgy mint a hason lévő felesleg elsősorban, 70%-ban a táplálkozáson múlik, diéta, és heti 3-4 aerob mozgás.

RIASZTÓ ADATOK
A magyar lakosság egészségi állapota

Egy ország lakosságának egészségi állapotát a társadalmi-gazdasági tényezők jelentősen befolyásolják. A magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlen, amely visszahat az ország gazdasági teljesítményére, versenyképességére. A népesség kedvezőtlen egészségi állapota az életesélyekben meglévő földrajzi és társadalmi különbségekkel is magyarázható.

Hazánk demográfiai helyzetére jellemző, hogy a halálozások száma 1981 óta több mint 760.000-rel meghaladja a születések számát.





Házisárkány otthoni edzése / blog /
2010. július 12., hétfő
Itthoni edzés -Szőke Zitával . Indul!!!!












Zita nyerte az
aerobik-Megasztárt

Sport-, szabadidős- és rekreációs tevékenység Magyarországon

Magyar Szabadidő Szövetség konferenciáján a szabadidősporttal való kérdésekkel foglalkozva az alábbi magyarországi adatról számolt be: "A felnőtt lakosság mindössze 9% - a mozog heti 2 alkalommal legalább félórányit."



Domonkos Zsolt Táplálkozási Tanácsok Felsőfokon című könyve, kapható nálam!





Ha többet akarsz tudni:
- A táplálék-kiegészítőkről
- A sporttáplálkozásról
- A diétákról, fogyókúrás módszerekről
- A folyadékfogyasztásról
- A legális és tiltott teljesítményfokozásról
- A betegségek megelőzéséről és leküzdéséről
Mindezt egy könyvben megtalálod. TÁPLÁLKOZÁSI TANÁCSOK FELSŐFOKON
A könyv akciós bevezető ára: 3000Ft

Telefon 06-30-2352-702
E-mail: zitasport@gmail.com



 

 

 
  TÁPLÁLKOZÁS

Cukorbetegség



A cukorbetegség Magyarországon legalább félmillió embert érint; az
Egészségügyi Világszervezet előrejelzései szerint 2025-re -
világszinten - ez a szám elérheti, sőt meghaladhatja a 300 millió főt
is. A legtöbb fejlett országban a cukorbetegség a negyedik
leggyakoribb halálok.
A diabetes mellitus korunk egyik civilizációs betegsége. A
diagnosztizált betegek mellett, melyek száma közel 5-600.000 fő,
ugyanannyira tehető a diagnosztizálatlan, cukor anyagcserezavarban
szenvedő betegek száma.

Az úgynevezett glikált hemoglobin, vagy A1c (HbA1c) mérése megbízható
módon jelzi az elmúlt 2-3 hónap vércukorszint-értékeit. Az A1c mérése
jelenleg a legmegbízhatóbb módja annak, hogy a kezelőorvos eldöntse,
megfelelő volt-e az eddigi kezelés, mennyire tartotta be a beteg a
javasolt terápiát, és esetleg változtasson az előírt gyógyszereken.

A HbA1C szintje az éhgyomri vércukorszinttel ellentétben nem változik
napról napra, szintjét nem befolyásolja sem stressz, sem éhezés,
továbbá a páciensnek a vizsgálat előtt nem szükséges éheznie.

A1c-szint és a diabétesz szövődményei:
Egészséges ember A1c-értéke 4-5,5 %, vagyis a vérében található cukor
ekkora hányada kapcsolódott hemoglobinhoz. Azoknak a cukorbeteg a
szervezetében, akiknek A1c-szintje 7%-nál magasabb, sokkal több
cukormolekula kapcsolódik a hemoglobinhoz, és megnő az esélyük a
diabétesz hosszú távú szövődményeire. Pedig a szem-, vese- és
idegrendszeri szövődmények kialakulása lelassítható; az eddigi
legnagyobb és leghosszabb ideig tartó, a 2-es típusú cukorbetegségben
szenvedőket elemző klinikai vizsgálat, a UKPDS (The United Kingdom
Prospective Diabetes Study) azt bizonyította, hogy a diabéteszes
szövődmények a vércukorértékek drasztikus csökkentésével
késleltethetők. Az A1c-érték minden 1%-nyi csökkenése 35%-kal
csökkentette a komplikációk kialakulásának kockázatát!

Az elmúlt évtizedekben jelentős szemléletváltás következett be nemcsak
a betegség patogenezisében, hanem terápiájában is. Mint krónikus
megbetegedés, életre szóló gondozást igényel, mely megvalósíthatatlan
a páciens és családja és az őket segítő team nélkül. A team tagja:
diabetológiai gyakorlattal rendelkező belgyógyász vagy gyerekgyógyász,
családorvos, dietetikus, diabetológiai asszisztens, oktatónővér,
ideális esetben gyógytornász, pszichológus. A diéta a kezelés első
lépcsőfoka, különösen a 2-es típusú cukorbetegek körében, kiknek
gondozása elsősorban az alapellátásban történik.

A Diabetológia Hungarica-ban megjelentetett "Módszertani levél"
megfogalmazása szerint a diabetes mellitus kezelésében az inzulin
felfedezéséig az egyetlen terápiás lehetőség a diétás kezelés volt, és
mind az 1-es típusú, mind a 2-es típusú cukorbetegek kezelésében, ma
is elsőrendű fontosságú.
Joslin emlékérmén - melyet a több évtizede szövődmény mentesen élő
cukorbetegek kaphatnak- három vágtató ló szerepel, melynek gyeplőjét
kell összefogni: az étrend, a fizikai aktivitás és az inzulin. A mai
kezelés, az előbbi hasonlattal élve, négy vágtató lóhoz hasonlítható,
melyek: az étrend, a fizikai aktivitás, az edukáció és az ezeket
kiegészítő kezelés, gyógyszer és/vagy inzulin terápia. Régebben úgy
gondolták, hogy a gyeplőt az orvos fogja, de ma úgy tűnik a gyeplő a
beteg kezében van, de rajtunk - a segítő teamen - is múlik, hogy a
"lovakat" jól irányítja-e.
Az 1-es típusú betegek számára elfogadott tény, hogy inzulin nélkül
nem működhet kezelésük, és nehezen elfogadható, de tény, hogy
megfelelő étrend nélkül nem biztosítható számukra jó anyagcsere. A
2-es típusú betegek zöme viszont szívesebben fogadná, ha néhány szem
gyógyszerrel oldanák meg problémájukat, és a kezelésben nem kellene
aktívan - diétázással, több mozgással, tanulással - részt venniük.
Angeli professzor már a nyolcvanas években megjegyezte egy
konferencián, hogy "...rosszul kezeljük a cukorbetegeket, mert rögtön
gyógyszert adunk nekik, ahelyett, hogy lefogyasztanánk őket".
Gyakori, hogy a páciensek, a betegség tünetmentessége miatt nem
figyelnek a kezelésre - ez leginkább az étrendi megszorítások
betartására vonatkozik -, és 8-15 év után, a szövődmények
kialakulásánál veszik komolyan a cukorbetegségüket. Az is gyakori,
hogy a betegség diagnosztizálásakor már szövődményei vannak a
páciensnek. Ezért fontos, hogy legelőször tisztázzuk az étrendi
kezelés célját, mely a szövődmények kialakulásának elkerülése illetve
késleltetése, vagyis az egészségmegőrzés. Az ehhez vezető út, a hipo-
és hiperglikémiás állapotok kerülése, azaz a normoglikémia, és
nélkülözhetetlen eleme a testsúlykarbantartás.
Sajnos foglalkoznunk kell a régi diétás útmutatásokkal, mert ezek az
elavult elvek máig visszacsengenek a diabetes szakellátóhelyekre
bekerülő betegeknél.
Harminc évvel ezelőtt a betegoktatásban kiemelt szerepet kapott a
zsemle egység (5,4 dkg zsemle= 30 g szénhidrát), illetve azt hallhatta
a beteg, ha éhes egyen húst-hússal, sajttal, mert abban nincs
szénhidrát. Szinte a cukorhoz hasonlóan nem javasolt volt a rizs, a
tészta, szárazfőzelékek, viszont hetente legalább négyszer adtunk
burgonyát. Legfeljebb napi 1 db almát lehetett elfogyasztani,
lehetőleg két alkalomra elosztva, az is csak savanyú alma lehetett.
Nem volt számszerűen meghatározva a napi szénhidrát és energia
mennyiség.
A jelenleg javasolt étrend alapjai a 80-as évek elejére nyúlnak
vissza. Dr. Fövényi József 1981-ben megjelent betegoktató füzetében
már nem javasolta a fehér lisztből készült zsemlét. Jenkins 1981-es
glikémiás-index táblázatait tartalmazza az 1988-as kiadású
Tápanyagtáblázat2. A nyolcvanas évek közepétől hódít a táplálkozási
piramis, melyen a legnagyobb területet a szénhidrátok foglalják el.
Ahhoz, hogy a betegek számára jó anyagcserét, és szövődménymentes
életet segítsünk biztosítani, nélkülözhetetlen, hogy a legkorszerűbb
étrendi tanácsokkal lássuk el őket.
Az étrendi kezelés főbb szempontjai:
- Egyénre szabott energia-bevitel
- A kiegyensúlyozott táplálkozás szerinti tápanyag megosztás
- Fehérje 15-20 , zsír 30 , szénhidrát 50-55 energia%
- Étkezési ritmus kialakítása
- Alkohol kerülése
- Gyorsan és lassan felszívódó szénhidrátok megfelelő alkalmazása
- Glikémiás index ismerete
Fontos, hogy az étrendi javaslatnál egyidejűleg legyen meghatározva a
napi energia és szénhidrát tartalom.
Az étrend energiatartalma:
A normál testsúlyú cukorbetegek étrendjének energiatartalma pont annyi
legyen, amennyit a testsúlya és energiaháztartása igényel. Ehhez
figyelembe kell venni nemét, korát, munka és szabadidő tevékenységének
energia igényét.
A testsúly felesleggel rendelkezőknek fogyniuk kell. Általában
legkönnyebben használható a normál testsúly megállapítására a
Broca-index: magasság -100. Célszerű még meghatározni az elhízás
típusát a derékbőség alapján (nőknél 88 cm, férfiaknál 102 cm fölött
alma típusú az elhízás), és mértékét a BMI alapján. Ha az orvos
másképp nem rendeli, akkor a hosszútávú fogyókúrás program szerint
napi 500-600 kcal-val célszerű csökkenteni az energiabevitelt a
szervezet (és nem a beteg étkezési) igénye szerint. Általában javasolt
a nőknek 1200 kcal (fizikailag aktívabbaknak 1500 kcal), férfiaknál
1500 kcal (fizikailag aktívabbaknak 2000 kcal).
Étrend összetétele:
Fehérje:
Egyénre szabott étrend esetén testsúly kilogrammonként 0,8-1 g
fehérjét ajánlunk, mely a napi energia 15-20%-át jelenti, átlagosan
60-80 g-t. Nagyobb a fehérjeigénye a fejlődő szervezeteknek, idős
embereknek, terhesség és szoptatás alatt, műtét után és leromlott
betegek táplálásakor. Ilyenkor a szükséglet 1,2- 1,5 g/tkg között van.
Az étrend összeállításánál a napi szükségletnek a felét célszerű
teljes értékű fehérjéből - sovány sajt, tej, hús, felvágott stb. -
biztosítani. Ha pl. 80 g összfehérjét veszünk alapul, ennek a fele 40
g, tehát ennyi teljes értékű fehérjére van szükség.
2 dl tej
6,8 g
3 dkg gépsonka 6,8 g
8 dkg csirkemell 19,8 g
1 db mackósajt 3,3 dkg 5,5 g
38,9 g fehérje

Mivel az állati eredetű fehérjék növelik az intraglomerularis nyomást,
fokozhatják az albuminuriát, ezért nem célszerű a régi elveket követve
a "húst-hússal" ajánlani. Testsúlyfelesleg esetén a többlet fehérje
plusz energiát is jelent a szervezet számára.
Zsírok:
Ideális esetben a napi zsiradékmennyiség nem haladhatja meg az energia
30%-át. A közhasználatban a zsír fogalma egyenlő a sertészsírral,
holott a valóságban a lipidek összefoglaló neve. Ügyelni kellene, hogy
telített zsírok aránya ne haladja meg a 10%-ot. Ezt a mennyiséget
gyakorlatilag elfogyasztjuk az állati eredetű fehérjeforrások "rejtett
zsír"-jából (pl. felvágottak, trappista sajt stb.), ezért
ételkészítésre az olajakat ajánljuk. A hidegen préselt olajakat
(extraszűz olíva) hevítés nélkül, inkább salátaöntetekbe használjuk.
Azok a zsírsavak, amelyek elsősorban a tengeri halakban találhatók,
rendszeres fogyasztás mellett csökkentik a szív- és érrendszeri
betegségek kockázatát.
A koleszterin bevitel ne haladja meg a napi 250-300 mg-t.
Szénhidrátok
Az étrend szénhidrátban gazdag. Persze ez nem a magyar fogalom
szerinti kenyér, tészta és burgonya bőségét jelenti, hanem a rostos
gabonatermékeket, zöldséget, főzeléket és gyümölcsöt, az energia
50-55%-ában. Nőknél általában napi 140-180 g, férfiaknál napi 180-220
g szénhidrátot szoktunk javasolni.
Energia és szénhidrát megoszlás (50% szénhidrát esetén)
1000 kcal 120 g
1200 kcal 145 g
1400 kcal 175 g
1600 kcal 200 g
1800 kcal 220 g
2000 kcal 250 g
A szénhidrátokat az alábbi módon rangsoroljuk
- finomított cukor, szőlőcukor, méz és az ezeket tartalmazó
ételek, italok kerülendők.
- egyszerű cukrokat tartalmazó gyümölcsök, tejtermékek korlátozott
mennyiségben fogyaszthatók.
- az összetett szénhidrátok képezik az étrend legnagyobb részét. A
keményítőt tartalmazó élelmiszerek - kenyér, tészta, rizs, burgonya -
szintén mért mennyiségben fogyaszthatók, de előnyösebbek a rostos
változatok. Csak az 5,4 dkg zsemle szénhidrát tartalma 30 g!
- szabadon fogyaszthatók egy adagban (ez általában 20-30 dkg-nyi
mennyiséget jelent) az alacsony szénhidráttartalmú, főleg rostokat
tartalmazó zöldségek, főzelékek.
A rostokat az emberi szervezet nem képes lebontani, ezért sokszor nem
is sorolják a tápanyagok közé, mégis különös figyelmet igényelnek. A
rostok jelentős ballasztanyagot jelentenek a szervezet számára,
telítettség érzetett keltenek, melynek a jóllakottságérzés
kialakulásában van szerepe. Kedvezően befolyásolják a
koleszterinszintet, javítják a szénhidrát toleranciát. Csökkentik az
elhízás, koszorú-érbetegség és vastagbélrák kockázatát.
Régebben úgy gondolták, hogy az egyszerű szénhidrátok jobban megemelik
a vércukorszintet, mint a keményítők. Többek között ezért nem
javasolták a gyümölcsöket, és adták gyakran a burgonyát. 1981 óta, a
glikémiás index vizsgálatok, alapjaiban átformálták az étrendet.
A glikémiás index (GI) azt fejezi ki %-ban, hogy a vizsgált szénhidrát
milyen mértékű étkezés utáni vércukoremelő hatással rendelkezik, a
szőlőcukor vércukoremelő hatásához képest. Az egészségeseknél és a
cukorbetegeknél egyes élelmiszereknek más a GI-je. Cukorbetegnél
szőlőcukor GI-je 140%, a méz és répacukoré 120%. Egészségeseknél a
fehér kenyér 74%-kal emeli a vércukrot, cukorbetegnél 100%-kal.
Néhány élelmiszer glikémiás indexe :
90-120% malátacukor, méz, burgonyapüré, főtt burgonya,
gabonapehely, fehér kenyér, zsemle, kifli
70-90% abonett, kétszersült, kekszek, édes müzli,
pudingpor, tejberizs, fehér liszt, félbarna kenyér, tojással készült
tészták, kalács, szőlő
50-70% zabpehely, kukorica, főtt rizs, fekete kenyér,
banán, cukrozatlan gyümölcslé, zöldborsó
30-50% tej, joghurt, kefir, hazai gyümölcsök,
durumtészta, narancs, tejszínes fagylaltok
30% alatt gyümölcscukor, szorbit, lencse, bab, dió,
mogyoró, korpás müzli, színes főzelék, saláták, cékla, retek, paprika,
paradicsom
Mint látható, a főtt burgonyának lényegesen magasabb a vércukoremelő
hatása, mint a régen tiltott rizsnek és szárazfőzelékeknek. A
burgonyát ezért vegyes köretekbe javasoljuk, vagy salátákkal együtt
fogyasztva. A rostok ugyanis csökkentik a szénhidrátforrások GI-jét. A
konyhatechnikában is inkább javasolt a "ressre párolás", mert az
"agyonfőzés"-sel és pürésítéssel készült ételek jobban emelik a
postprandiális vércukorszintet.
A fruktóz egyszerű szénhidrát, mégis igen alacsony a GI-je. Ezért napi
kb. 50 g-nak megfelelő gyümölcsöt fogyaszthatnak a cukorbetegek,
elsősorban almából, citrusfélékből, aprómagvasokból, de
szénhidráttartalom figyelembe vételével más gyümölcs sem tilos, kivéve
a szőlőt.
Az édes ízről természetesen nem szükséges teljesen lemondani,
használhatók cukorpótlók (fruktóz, cukoralkoholok - pl. szorbit) és
mesterséges édesítőszerek (szaharin, ciklamát, aceszulfám-k,
aszpartam). A cukorpótlók szénhidrát és energia tartalma
beleszámítandó a napi javasolt mennyiségbe, fogyókúrázóknak ezért
édesítésre nem ajánljuk. A diabetikus termékek bár kevésbé emelik a
vércukorszintet, de energiatartalmuk magas, ezért fogyókúrázóknak
ezeket sem javasoljuk. A diabetikus termékek inkább csak illúziópótló
kiegészítők, nem részei a cukorbeteg étrendnek.
Alkohol
Magas energiatartalmú, hatással van a cukoranyagcserére és a
trigliceridszintet is emeli. Fogyasztása tilos májbetegség,
hasnyálmirigy-gyulladás, és magas trigliceridszint esetén. Ha nincs
kizáró ok, akkor férfiak 3 dl, nők 2 dl száraz bort vagy pezsgőt
fogyaszthatnak. Sörfogyasztás esetén a szénhidráttartalmat is
figyelembe kell venni.
Étkezési ritmus
Étkezések gyakorisága
A napi kalória és szénhidrát mennyiséget 5-6 étkezésre ajánlott
elosztani, a nagyobb vércukor ingadozások elkerülésére.
Testsúlycsökkentés esetén is fontos, hogy az elfogyasztott
energiamennyiséget rögtön el is használja a szervezet. A három
főétkezés mellett, 2-3 "nassolásnyi" mennyiségű közti étkezés
javasolt, ami lehetőleg legyen gyümölcs, kefir, rostos gabonatermék.
Étkezések szénhidrát tartalma
Mivel az inzulinérzékenység napszakos ingadozást mutat, a főétkezések
közül "legbőségesebb" az ebéd, legkisebb szénhidráttartalmú a reggeli.
Napi javasolt szénhidrát (g). 110 140
160 180 200
Reggeli
20 25 30 30 35
Tízórai
10 15 15 20 20
Ebéd
35 40 50 50 55
Uzsonna
10 15 15 20 25
Vacsora
25 30 35 40 45
Utóvacsora
10 15 15 20 20
Intenzív inzulin terápia és pumpás kezelés esetén a szénhidrát
elosztás ettől eltér, a beteg igényeinek figyelembevételével az orvos
és a dietetikus ad javasolt felosztást.
A dietetikus feladata
Ideális esetben minden frissen felfedezett cukorbetegnek részesülni
kellene diétás tanácsadásban. A dietetikusok olyan táplálkozási
szakemberek, akiket erre a munkára képeztek ki. Feladatuk a
táplálkozási ismeretek átadása a páciens és családtagjai számára.
Segíthetnek a nyersanyagok és az élelmiszerek minőségi válogatásában,
a konyhatechnika megválasztásában, étrend összeállításában és étrendi
napló vezetésében. Fontos szerepük van a folyamatos edukációban, a
diabetes gondozásban.
Dietetikai edukációs lehetőségek
Egyéni tanácsadás:
Individuális tanácsadás táplálkozási anamnézis ismeretében, lehetőleg
a családtagok bevonásával, írott anyagokkal (tájékoztatók, étrendi
tanácsok, étrendi napló, esetleg újságok) kiegészítve.
Csoportos tanácsadás
- elméleti: azonos intelligenciájú, hasonló kezelésen levő
páciensek kis csoportos foglalkozás
- gyakorlati: elméleti bevezetővel (energia, tápanyagok
ismertetése oktató korongokkal), mennyiségi tippelésekkel, mérésekkel,
egy étkezésre javasolt menü variációkkal, írott anyagok
biztosításával.

Ami rendkívül fontos, hogy a fizikai aktivitás fokozza a sejtek
inzulin-érzékenységét, illetőleg a fokozott energiaigény miatt a
glükóz felhasználását. Tehát a II. típusú cukorbetegség egyik
leghatékonyabb kezelési módja a mozgásterápia.

A rendszeres edzés hatásai a szervezetre:

növeli a szervezet antioxidáns aktivitását,
csökkenti a vércukorszintet,
csökkenti a vér triglicerid (vérzsír) szintjét,
az edzés gyógyszernek tekinthető azok számára, akik az étkezést
követően nagy oxidatív stressznek vannak kitéve,
a rendszeres edzés az inzulin hatékonyságát 40 százalékkal képes javítani,
a helyesen végzett edzés csökkenti a gyulladást, ezzel megelőzi az
érelmeszesedést,
csökkenti a depressziót,
javítja a szív működését,
a rendszeres testmozgás 74 százalékkal is csökkentheti a cukorbetegség
kialakulás kockázatát,
a zsírégetés optimuma a maximális pulzus 70 százaléka környékén van,
a mindenkinek ajánlott napi testmozgás legalább 30 perc a hét legalább
öt napján.