Tel.: +36 30 2352 702 E-mail: zitasport@gmail.com  
     
 



GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK


Róbert: kérdésem az lenne hogy a piacon annyi a táplálék kiegészítő gyártó mint égen a csillag.Van különbség az egyes gyártók között?
Pl.Bsn,pronutrition,biotech? Vagy a Bsn megiscsak bsn marad? Válaszotokat előre is köszönöm!

válasz: Természetesen van különbség a táplálékkiegészítők között. Egyes táplálék-kiegészítőket engedély nélkül árulnak. Van amelyik szintetikus, van amelyik természetes anyagokat tartalmaz (ezek drágábbak, felszívődásuk 90%).

Renáta: szeretném megérdeklődni, hogy a csípőről az úszógumit milyen gyakorlatokkal lehet eltüntetni?

válasz: A derékon és a csípőn éppúgy mint a hason lévő felesleg elsősorban, 70%-ban a táplálkozáson múlik, diéta, és heti 3-4 aerob mozgás.

RIASZTÓ ADATOK
A magyar lakosság egészségi állapota

Egy ország lakosságának egészségi állapotát a társadalmi-gazdasági tényezők jelentősen befolyásolják. A magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlen, amely visszahat az ország gazdasági teljesítményére, versenyképességére. A népesség kedvezőtlen egészségi állapota az életesélyekben meglévő földrajzi és társadalmi különbségekkel is magyarázható.

Hazánk demográfiai helyzetére jellemző, hogy a halálozások száma 1981 óta több mint 760.000-rel meghaladja a születések számát.





Házisárkány otthoni edzése / blog /
2010. július 12., hétfő
Itthoni edzés -Szőke Zitával . Indul!!!!












Zita nyerte az
aerobik-Megasztárt

Sport-, szabadidős- és rekreációs tevékenység Magyarországon

Magyar Szabadidő Szövetség konferenciáján a szabadidősporttal való kérdésekkel foglalkozva az alábbi magyarországi adatról számolt be: "A felnőtt lakosság mindössze 9% - a mozog heti 2 alkalommal legalább félórányit."



Domonkos Zsolt Táplálkozási Tanácsok Felsőfokon című könyve, kapható nálam!





Ha többet akarsz tudni:
- A táplálék-kiegészítőkről
- A sporttáplálkozásról
- A diétákról, fogyókúrás módszerekről
- A folyadékfogyasztásról
- A legális és tiltott teljesítményfokozásról
- A betegségek megelőzéséről és leküzdéséről
Mindezt egy könyvben megtalálod. TÁPLÁLKOZÁSI TANÁCSOK FELSŐFOKON
A könyv akciós bevezető ára: 3000Ft

Telefon 06-30-2352-702
E-mail: zitasport@gmail.com



 

 

 
  ÉLETSTÍLUS

Sport-, szabadidős- és rekreációs tevékenység Magyarországon

Magyar Szabadidő Szövetség konferenciáján a szabadidősporttal való kérdésekkel foglalkozva az alábbi magyarországi adatról számolt be: "A felnőtt lakosság mindössze 9% - a mozog heti 2 alkalommal legalább félórányit."
Középiskolások körében végzett felmérések alapján a következő eredmények születtek a fiatalok, szüleik sportolási szokásairól és ezek viszonyáról: a vizsgált személyek körülbelül fele (49,2%-a) nem sportol, gyakorlatilag semmilyen rendszeres testedzést nem végez. Mindössze 50,8%-a foglalkozik mozgásos tevékenységgel. Az aktívan sportolók leginkább a kikapcsolódás kedvéért sportolnak. A sporttevékenységek leggyakoribb színtere az iskola. A versenyszerűen sportolók aránya elenyésző. Akik viszont sportolnak, sokféle sportágat űznek. A hagyományosan kedvelt sportágak (aerobik, kosárlabda, úszás stb.) mellett egyre jobban érdeklődnek olyan sportágak iránt, amelyek manapság divatosak (pl. fitnesz, testépítés, extrém sportok).
Pozitív tény, hogy a fiatalokat 92,9% arányban támogatják és ösztönzik szüleik az aktivitásra, sportra. A fiatalok sporttal kapcsolatos attitűdje a versenysportolás-beállítottságról mindinkább a sport által megvalósítható kikapcsolódás, testedzés irányába tolódik. Köreikben a sport jelentőségét egyre többen látják az egészségmegőrzés terén, mintsem a profi-sportban.

A sportolási szokások jelentős változásokon mentek keresztül társadalmunkban. A rendszerváltást megelőző évekre jellemző élsport szemlélet eltolódott a szabadidős sportok irányába. Magyarországon a 80-as években új rekreációs sportok jelentek meg, az addigi aerobik hegemóniát megdöntve. Ekkor kezdett a tömegek érdeklődése az élmény-, és trendi sportok felé fordulni.
A versenysport és a lakossági sport összevetésének eredménye: "míg a versenysportban a legsikeresebb országok közé tartozunk, addig a lakosság háromnegyede mozgásszegény életmódot folytat, s részben ennek eredményeként rendkívül rossz az egészségi állapota"(Sport XXI. Nemzeti Stratégia).

A magyar lakosság szabadidős tevékenységre fordított ideje szegényesen alakul. A szabadon felhasználható idő 1963 és 2000 között mintegy 60%-kal nőtt, napi három óráról a férfiak esetében ötre, a nőknél pedig négyre. Ebből azonban napi 2,5 órát a tévénézés köt le, tehát további 1,5-2 óra jut mozgásra, olvasásra, szórakozásra.
Sajnos az azóta eltelt időben sem javult a helyzet. Rendkívül nehéz az egészségtelen életmód, a rossz szokások megváltoztatása.

Szükséges az európai uniós szemlélet átvétele, hiszen a sport a közösségi célok megvalósításának hatékony eszköze lehet.